Újabb amerikai kongresszusi delegáció érkezett hétfőn Tajvanra, hogy kinyilvánítsa az Egyesült Államoknak a sziget iránti rendíthetetlen támogatását a kínai "agresszióval" szemben.
A grúz kormánypárt azzal vádolta meg pénteken az Egyesült Államokat, hogy a „fenyegetés és zsarolás” politikáját folytatja azzal, hogy vízumkorlátozást vezetett be a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot támogató grúz parlamenti képviselőkkel szemben, valamint elrendelte a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálatát.
Olyan erős növekedést produkált az Egyesült Államok magánszektora, amit senki sem várt. Májusban a szolgálató szektor volt a növekedés motorja, de a feldolgozóipar kibocsátása is nőtt.
Kína jelezte, hogy az USA és az EU által bevezetett kereskedelmi korlátozások megtorlásaként dömpingellenes vizsgálatot indít az európai és amerikai vegyianyag-behozat területén. A kereskedelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy vizsgálja a fogyasztói elektronikai és autóiparban széles körben használt hőre lágyuló polioximetilén-kopolimer behozatalát az EU-ból, az Egyesült Államokból, Japánból és Tajvanról.
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.
Szerdán robbant a hír: az Egyesült Államok felfüggeszti a Covid-19 eredetével kapcsolatos viták kereszttüzébe került EcoHealth Alliance finanszírozását.
Erősen bírálta Magyarországot Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője a felső házban tartott beszédében. A prominens amerikai jobboldali vezető aggodalmát fejezte ki Kína növekvő befolyása miatt a NATO-ban, amelyet Magyarországon keresztül érvényesít. Ezzel egyidőben bírálta a Demokrata Pártot is, amely szerinte nem elég pragmatikus a szövetségesekkel folytatott diplomáciai tárgyalásokon.
Az AP beszámolója szerint az Egyesült Államok egykoron virágzó ipari városa, Detroit megfordította a lakosságcsökkenését: 1957 óta először nőtt a lakossága 2023-ban az előző évhez képest. A legnagyobb növekedést maguknak tudó nagyvárosok azonban elsősorban délen, illetve délnyugaton találhatók, azokon a területeken, amelyeket leginkább érinthet a klímaváltozás a jövőben.
Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentett be két orosz magánszemély és három orosz vállalat ellen, mert megkönnyítették az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverszállításokat, beleértve az Ukrajnában felhasználandó ballisztikus rakétákat is, írja a Reuters.
Egy amerikai védelmi tisztségviselő szerint az úszó móló, amely a humanitárius segélyek Gázai övezetbe történő tengeri szállítását teszi lehetővé, Asdód kikötőjéből Gáza felé tart - jelentette a CNN.
Joe Biden amerikai elnök és Donald Trump, a republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje is elfogadta a CNN meghívását egy június 27-én megrendezendő televíziós vitára.
Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke a Digi24 csatornának nyilatkozott arról, hogy országa Patriot-rendszert szállíthat majd Ukrajnának. A kormányfő hozzátette, elégedett Moszkva fenyegető reakciójával.
Videofelvétel került elő a múlt hétvégén az egy éve halottnak hitt Iván Márquez kolumbiai gerillavezérről, a hírt helyi idő szerint kedden jelentette be a latin-amerikai ország védelmi minisztere, Iván Velásquez.
A következő héten Olaszországban tartandó G7-csúcstalálkozón a világ vezető demokráciái megvitatják a globális kereskedelem széttöredezésének veszélyeit, amelyek az Egyesült Államok által Kínával szemben bevezetett új vámok miatt jöttek felszínre – közölte Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter a Reuters szerint.
Kína határozottan ellenzi az USA azon döntését, hogy további vámokat vet ki az ázsiai országból importált termékek széles körére – közölte a pekingi kormány a kedden bejelentett amerikai lépésre válaszul, amely mintegy 18 milliárd dollárnyi importot érint, és a félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre, kritikus ásványi anyagokra, kikötői darukra, orvosi termékekre, acélra, alumíniumra és elektromos járművekre kivetett vámokat tartalmaz.
Áprilisban az amerikai termelői árak a szolgáltatások és áruk költségeinek jelentős emelkedése miatt a várakozásokat meghaladóan emelkedtek, jelezve, hogy az infláció a második negyedév kezdetén is magas szinten maradt.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a Kínából importált termékek széles körénél emelik meg a vámokat, többek között a félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre, kritikus ásványi anyagokra, kikötői darukra, orvosi termékekre, acélra, alumíniumra és elektromos járművekre vetnek ki magasabb kereskedelmi terheket. A változtatások mintegy 18 milliárd dollár értékű importot érintenek, ami Biden legátfogóbb frissítése az elődje, Donald Trump korábbi elnök által először bevezetett kínai büntetővámoknak.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője, Vedant Patel, szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az új védelmi miniszter kinevezésével, aki civil közgazdász, kétségbeesetten igyekszik támogatni az ukrajnai inváziót, célja a gazdasági háborúra való felkészülés és a védelmi költségvetés hatékonyabb felhasználása.